Az ünnepek alatt biztosan sok időt töltöttetek a gyerekekkel. Talán volt időtök arra is, hogy észrevegyétek, milyen tükröt is tartanak nekünk a gyerekek saját viselkedésünkről. Orsi, a Plukkido szociálpedagógus tervezője most erről írt egy elgondolkodtató cikket, fogadjátok szeretettel.
Önmagunk gyermekeink tükrében
Sokszor nézem őket, ahogy játszanak. Megdöbbentő, mennyi apró mozzanatot, hangsúlyt, viszonyulást ellesnek, magukba szívnak, amikről nem is gondoljuk, hogy átadjuk nekik. Az önfeledt, elmélyült tevékenységek közben pedig önkéntelenül is visszajátszák, megmutatják, milyennek látnak minket. Néha büszkeséggel tölt el, mikor a babáját magára kötve jár fel-alá a “síró” poronttyal és kedves szavakkal csitítgatja, miközben dúdolgat neki. Vagy mikor a testvérét kedvesen átölelve, az én mondataimmal varázsolja el a fájdalmat a bibis ujjacskáról. Ilyenkor jó a tükrükbe nézni, és azt érezni, hogy volt értelme a sok mesének, éneknek, lám, milyen okos és mekkora szíve van… aztán ugyanez a tükör mennyire tud fájni, mikor azt hallom, hogy a játékot kérő babának azt mondja fáradt hangon, hogy “most nem lehet, kincsem, anyának sok dolga van, nézd, itt az a sok edény…” és ellentmondást nem tűrően fordul a nagy halom “mosatlan” felé. Vagy mikor azt kiabálja feldúltan, hogy “Kifutok a világból, ha még egyszer ezt csinálod!” Sokszor nehéz jól reagálnunk a gyermek által felmutatott önmagunkra. Nehéz szembenézni a sikerületlen megoldásokkal, a hibáinkkal, a rosszul kezelt helyzetek visszaköszönő karikatúráival. Pedig nagyon tiszta ez a tükör, és nagyon pontos. Érdemes a mélyére tekinteni és tanulni belőle, hogy legközelebb már szebbnek mutasson. Mert a hiba csak onnantól hiba igazán, ha látjuk, tudjuk, hol hibáztunk, és mégsem változtatunk rajta. Ha hajlandóak vagyunk meglátni a csúnyább részleteket is, lehetőségünk van rá, hogy átformáljuk, lehetőségünk, hogy szebbé változtassuk a kapcsolatunkat általa. Ne sajnáljuk az időt és energiát, amit arra fordíthatunk, hogy meghalljuk a gyermekeink hangját, ahogy a mi hangunkon szólnak egy-egy helyzetben! Megtérül majd, amikor mosolyukban visszaköszön ránk!
Horváthné Pintér Orsolya
szociálpedagógus, Plukkido alapító