Gólyás versekkel várjuk a tavaszt

A kicsikkel mindig jó móka verselni, mondókázni. Az meg különösen izgalmas, ha az évszaknak, népszokásoknak, aktualitásoknak megfelelő verseket tudunk előhúzni a tarsolyunkból. Mivel a napokban érkeztek vissza az első gólyák az országba, ezért elkészítettük rövid gólyás vers válogatásunkat a magyar irodalomból, hogy a jól ismert “Gólya gólya gilice” mellett (helyett) mást is választhassunk.

 

Gryllus Vilmos: Gólya

Hajlik a fűzfa, földig fátyol,

Gólya a vízbe térdig lábol.

Most ide pillant, most odanéz,

Csőribe máris a békavitéz!

gólyás versEhhez a gólyás vershez a szöveget követve, akár  egyszerű mozgást is társíthatunk, hiszen a gyerekek úgy könnyebben jegyzik meg a szöveget: 

  •  Az első sor alatt jobbra-balra dőlöngélhetünk nyújtott karral, mint a fűzfa ága.
  • A második sor alatt magas térdemeléssel trappoljunk helyben.
  • A harmadik sornál a kezünket a szemünk fölé rakva nézelődjük ide-oda.
  • Az utolsó sornál pedig két kinyújtott karunkat csattogtassuk, mintha csak a gólyacsőre lenne.

 

Gryllus Vilmos: Kémény tetején

 

Kémény tetején kelepel a gólya.

Fészkét gallyakból, kis ágakból hordja.

Belseje néhány puha-pihe szalma,

gólyafiókák kicsi birodalma.

 

De mikorra aztán vége van a nyárnak,

felnőnek a gólyák, csak az őszre várnak.

Messzire szállnak, napsütötte délnek,

övék már az egész világ, mégis visszatérnek.

 

Virágok - Plukkido

 

Zelk  Zoltán : Gólymadár, gólyahír

Tudjátok-e, mi a hír?

Kinyílott a gólyahír!

Gólyahír virít a réten,

gólya repül fenn, a légben.

 

Most jött a tengeren túlról,

Afrikából, messzi útról,

nincs a vállán tarisznyája,

ezért nincs is vacsorája.

 

No de azért majd csak akad,

hogyha talál egy mocsarat,

szegény békák bánatára

lesz bőséges vacsorája.

 

Tudjátok-e, mi a hír?

Kinyílott a gólyahír!

A rét mellett, egy kis tóba’

békacombot tart a gólya.

 

Bartos Erika: Kelep, kelep

Kelep, kelep, kéményünkön kelepel a gólya.

Éhes már a fészekben a négy gólyafióka.

 

Kelep kelep, gólyaszülők vigyázzák a fészket.

Etetik a fiókákat sorra mind a négyet.

 

Kelep, kelep, felnő a négy pelyhes tollú jószág.

Várja már a gólyákat egy napsütötte ország.

 

Kelep, kelep, itt van az ősz, nekivágnak Délnek.

Visszatérnek tavasszal, ha vége már a télnek.