Megtorpant a kezdeti lelkesedés az ovisokban?

Elindult az óvoda, iskola, lassan beleszoknak gyermekeink a hétköznapok ritmusába, lohad kicsit a kezdeti izgalom, amit az új helyzetek keltettek az első napokban. Sokszor megtorpan a lelkesedés, mikor megértik, hogy ez nem csak egy pár napig tartó kaland, hanem most már – legalábbis számukra – végeláthatatlan sokáig így lesz. Ilyenkor fokozódik az ellenállás, jön az “én nem akarok menni”, “nem akarom ezt csinálni” kijelentések hada. Pedig a szülő épp fellélegzett volna, de mégsem teheti. Nehéz megőriznünk a jókedvű reggeleket, a gyerek feszültségétől sokszor mi is türelmetlenebbek vagyunk.

durcas_vagott

Sokat segíthetünk magunknak és főleg gyermekeinknek azzal, ha a számukra legkedvesebb dolgot, a játékot a mindennapok szerves részévé tesszük. Nem csak egy arra kijelölt külön játékidőben, hanem minden pillanatban, amikor látjuk, hogy feszültek, elkeseredettek, vagy éppen csak elégedetlenek. Kis gyakorlatra szert téve, könnyen megtalálhatjuk a helyzet játékos megoldását. Ez persze csak a szülő számára igényel tudatosítást, a gyermeknek nem kell tudnia, hogy ő most épp problémát old meg, neki csak élvezni kell a játék oldotta helyzetet. És ő pontosan ezt fogja tenni. Lássuk, hogy néz ez ki a gyakorlatban, a Benefitto segítségével!

Biztosan ismerős az a helyzet, amikor a gyerkőc óvoda, iskola helyett inkább veled tartana.

A gyerekek egy idő után bármilyen jól érzik magukat az óvodában, iskolában, szeretnék kicsit visszakapni a régi életüket, a megszokott helyzeteket: Édesanyjuk jelenlétét, a személyes figyelmet, a felhőtlen játékidőt. Ilyenkor konstruktívan fordítsunk rájuk egy kicsit több figyelmet. Ha nincs időnk egy-két ajándék órával, játékos nappal meglepni őket, akkor legalább egy jól időzített, néhány perces szerepjátékkal tegyük ezt meg, amely segít átformálni vágyaikat, félelmeiket. A Benefittoban szereplő bármelyik állatfigura szerepébe bújva, a szülő könnyen feloldhatja a gyermek rossz érzését, ellenállását.

zsuzskaek

A helyzet megoldása a Kismadár figura bevonásával:

– Nem akarok oviba menni, én veled akarok lenni!
– Kicsim muszáj menni, tudod, anyát várja a munka!
– Csirip-csirip. Mit hallok? Ki mondta azt, hogy nem akar oviba menni??
– Én.
– No, és mit csinálnál, ha nem mennél oviba?
– Játszanék anyával.
– Á, szóval játszani szeretnél! Azt én is nagyon szeretek. Tudok például egy vicces játékot, amit a madarak szoktak játszani az erdei óvodába/iskolába menet. Jössz? Vedd fel a kabátod, és kint megmutatom. Tudod a madarak a szabadban szeretnek lenni! (Vigyük magunkkal a kismadár figuráját, hogy kommentálhassa a történéseket, odaadhatjuk a gyereknek, hogy ő vigyázzon rá.) Kint azután megmutathatjuk, hogy hogyan ugrálnak a verebek fél lábon, átugrálhatjuk az aszfalt repedéseit, vagy a térkő csíkjait, kitalálhatunk szabályt vicces járásokra, megmutathatjuk, hogy mennek a gólyák magasra húzott térdekkel, bohóckodhatunk, nevethetünk, a lényeg a jókedv.

A gyermek érzi, hogy a szülő érte, vele játszik, a közös játék jó érzéssel tölti el mindkettőjüket. Teljesült a vágya, de közben oviba is mentünk.

Tipp: Sokszor egy olyan helyzetben, amikor a gyermek részéről ellenállást tapasztalunk, elég a fókuszt az adott szituációból máshová helyezni, azaz a gyermek figyelmét másra irányítani, ahhoz, hogy a feszültség feloldódjon, és néhány perc plussz időráfordítással tovább tudjunk lépni, miközben mindenki jókedve megmarad.

A szituáció megoldása a kutya és a macska figurák segítségével:

– Hű, gyere gyorsan, itt valami nagy baj van! (várjunk, hogy a gyermek reagáljon)
– A Kutya összeveszett a macskával, és majdnem elkapta. Még szerencse, hogy itt volt ez a fa és fel tudott rá szaladni. Mit gondolsz, hogy tudnánk lecsalogatni? Szörnyen meg van ijedve! Valamit nyávogott. Azt hiszem, azt mondta, ha megígéred, hogy elbújtatod, akkor lejön. Tudod hová? Szerintem a kabátodba bújna a legszívesebben, mert tudja, hogy abban mész el, és akkor egész nap nem kell tartania a kutyától! Ha hazajöttünk elmeséljük a kutyának, hogy mennyi mindent látott a cica útközben, és ha megígéri, hogy jó lesz és nem ijesztgeti a cicát többet, akkor holnap ő is eljöhet veled!

Tipp: A gyerek pontosan érti, hogy mi történik, hogy mindez csak játék. De a gyerekek szeretnek játszani. Érzik, hogy a felnőtt velük együtt vesz részt a játékban, és nem velük szemben érvényesíti érdekeit. Minél meghökkentőbb, viccesebb, váratlanabb, ami történik, annál hatásosabban be tudjuk őt vonni.

Rozi_hutonel

És biztosan előfordult már veletek, hogy az ovis vagy kisiskolás gyermeketek kitartóan a játszást választotta a készülődés helyett. 

Nézzünk egy példát:

– Vedd gyorsan a ruhádat/cipődet,kabátodat, mert mindjárt indulnunk kell!
– De én még be akarom fejezni ezt a várat!
– Nem érünk rá erre, majd befejezed délután, ha megjöttünk!
– Neeeem, ezt még meg akarom csinálni! …….

És itt elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy választhatunk a később lelkiismeretfurdalást okozó tekintélyünk bedobása, a huzavona,  hosszas alkudozás, hiszti, duzzogás vagy a játékos befejezés között.

Benefitto7

Ha utóbbit választanánk, a Benefitto négy manója és számos állatfigurájának bármelyike bevonható sikerrel, csak kapcsoljuk kreatívan az adott szituációhoz!
Például így:

–  Pszt! Te is hallottad? A manó mondott valamit! (mondja a szülő a gyermek felé. Ekkor a gyerek eleve valami váratlannal találkozik, kiszakad az eredeti párbeszédből, eltávolodik a problémától)
– Jó, jó, mindjárt megmondom neki! (mondja a szülő a manó felé)
– Tudod mit súgott nekem a manód? (mondja a szülő a gyerek felé) Azt mondta, hogy tud egy szuper bástya/várárok/vártömlöc építő trükköt, és ha most gyorsan felöltözöl, akkor délután megtanít rá! Akár még segít is megépíteni, úgy, hogy mindig megsúgja nekem, hogy mit hova rakj, hogy jobb legyen. Azt mondta, jobb is, ha délután csináljátok, mert addigra össze tudja hívni a többi állatot.  A jövő héten ugyanis épp várépítő versenyt rendeznek az erdőben és boldogok lennének, ha ilyen ügyes embergyerektől tanulhatnának, mint te! (ha tehetjük, mire hazaér a gyermek, helyezzünk fel a játéktáblára olyan figurákat, akik azért érkeztek, hogy este nézzék a várépítés kurzust).

Tipp: Ha a gyermek azt kéri, hogy mutassa meg most a manó a tudományát, akkor tegyünk gyorsan a várra néhány elemet úgy hogy az izgalmat felkeltse, és mondjuk meg, hogy a manó csak akkor árulhatja el, hogy hogy van tovább, ha ő is megteszi, amit kért. Mert így igazságos.

Ezzel a megoldással a szülő azt is vállalja, hogy délután leül a gyermek mellé és beváltva az ígéretét, segít a gyermeknek az építkezésben.

vigyorgos2

A feszült helyzetek megoldásának játékos módszerében az a jó, hogy a gyerek érzi, tudja, hogy a szülő neki, érte játszik, és ez átrajzolja a benne dúló indulatokat. Mindkettőjük feszültsége oldódik, tudnak egymással felszabadultan nevetni, a gyermek pedig érzi a törődést. Érzi, hogy fontos és szeretve van, ezért sokkal együttműködőbb, oldottabb légkör alakul ki. Mindez felbecsülhetetlen értékű jó érzést generál a résztvevő szülőben, gyerekben egyaránt.

A nehéz óvodai, iskolai helyzetek érzelmi feldolgozására tett LAND tippjeinket előző cikkünkben olvashatjátok.


2 hozzászólás

  1. H.S. László írta | 2015. október 23.: 08:08

    Tesztelgetünk

  2. Teszt Géza írta | 2015. október 23.: 08:19

    Érzi, hogy fontos és szeretve van, ezért sokkal együttműködőbb, oldottabb légkör alakul ki. Mindez felbecsülhetetlen értékű jó érzést generál a résztvevő szülőben, gyerekben egyaránt.