Bár sokszor egyszerűbbnek tűnhet a gyermekek nélkül, gyorsan és hatékonyan végezni a házimunkával, hosszú távon mégis megtérül, ha már egészen kis kortól, türelmesen és játékosan bevonjuk őket a teendőkbe. Cikkünkben most ehhez kaptok tippeket, szempontokat és magyarázatot arra, hogy az egyes tevékenységek hogyan igazíthatóak a gyermekek idegrendszeri és pszichés fejlődéséhez.
Bátraké a szorgoskodás
A gyerekek bármikor örömmel utánoznak minket, erre építve pedig akár egészen kiskoruktól kezdve bevonhatjuk őket a házimunkába. Egyszerűbb a fejlődésükhöz igazodva, fokozatosan bővíteni a repertoárt, így adva nekik egyre nagyobb felelősséget, mint kamaszkorban elmagyarázni, hogy mi fán terem a porszívó, vagy éppen hogyan kell zöldséget hámozni.
Fontos, hogy vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, és a gyermek képességeihez mérten találjunk ki feladatokat, hiszen ha kudarcot él meg a túlzó elvárás miatt, az könnyen elveheti a kedvét. Ne feledjük: a gyakorlat teszi a mestert, tehát bár kezdetben a segítség inkább lassítja a munkálatokat, idővel valódi könnyebbséget fog jelenteni. Gyakran előfordul az is, hogy elvégezzük gyermekünk helyett azt, amit már ő is meg tudna csinálni, nem csak azért, mert gyorsabb, hanem azért, hogy megkíméljük őt. De nem biztos, hogy ezzel jót teszünk, mivel a házimunka nagyszerű és bármikor kéznél lévő lehetőség gyermekünk készségeinek fejlesztésére.
Tiszta haszon – házimunka, mint fejlesztőeszköz
Az otthoni teendőkkel való bíbelődés ugyanis nem csupán a viselkedés egyszerű másolását jelenti, hanem fejlesztheti a finommotorikát, a nagymozgásokat vagy éppen a sorrendiség fogalmának kialakulását. Ha pedig közösen tervezzük meg a nagytakarítás vagy a főzés lépéseit, és valódi csapatként dolgozunk együtt, az később akár a munka világában is előnyt jelenthet majd csemeténk számára, hiszen már kiskorában megtapasztalta a hatékony együttműködés örömét.
Az, hogy a gyermek életkorának megfelelően kiveszi a részét a házimunkából, megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi közösség hasznos tagjának érezhesse magát. Fontos, hogy ezt szóbeli megerősítés formájában is jelezzük neki vissza. A dicséret során pedig elsősorban a szándékot és az erőfeszítést emeljük ki, és ügyeljünk rá, hogy ne törjük le a lelkesedését munkájának „tárgyilagos értékelésével”.
Bontakozó felelősségtudat
A feladatok kiválasztásánál a praktikus szempontokon túl – azaz mennyire biztonságos, illetve a gyermek képességeinek, készségeinek megfelelő-e az adott teendő – érdemes lehet figyelembe venni a német származású pszichológus, Erik Erikson által kidolgozott pszichoszociális fejlődésmodell lépcsőfokait is. A modell megoldandó krízisek sorozataként írja le az emberi fejlődést, melyek sikeres teljesítésekor a személyiség magasabb szintre lép, hogy aztán ismét egy új kihívás kerüljön a fókuszba.
A modell alapján a 2-3 éves gyermekek fő feladata az akarat és autonómia kiteljesedése, ami a dackorszakban érzékletesen meg is nyilvánul. Ebben az életkorban érdemes tehát olyan feladatokat bízni a gyerkőcre, amiket egy kis gyakorlás után jó eséllyel akár egyedül is elvégezhet és látványos eredménnyel jár. Ilyen lehet például az asztal letörlése egy vizes kendővel, a játékok elpakolása vagy éppen a virágok megöntözése.
4 és 6 éves kor között a kezdeményezésen van a hangsúly, amivel szemben áll a sikertelenség esetén érzett bűntudat. Ekkor a gyermek már képes egy adott célt kitűzni és annak érdekében cselekedni, ezért akár valamivel összetettebb feladatot is rábízhatunk, mint például az asztal megterítése, vagy a zoknik párosítása és szekrénybe pakolása. Ha ebben az életkorban megtapasztalja az önállóan végzett munka sikerét, az a későbbiekben is kreativitásra és önálló kezdeményezésre fogja ösztönözni, és segít abban, hogy magabiztos felnőtté cseperedjen. Óvodás korban alakul ki a másokkal való együttműködés képessége is, ezért ekkor már igazán élvezetes lehet például a közös sütés-főzés is.
Kisiskolás korban, 6-12 éves kor között a teljesítményre helyeződik át a hangsúly, és a gyermekekben felerősödik a megfelelési vágy. A kitartást és a szorgalmat is ebben a korban lehet a leginkább megalapozni, ezért ekkor már bátran próbálkozhatunk állandó, rutinfeladatok kiosztásával. A hatékony motiválás érdekében a tevékenység sikeres elvégzését a dicséreten túl érdemes vizuálisan is visszajelezni, például egy színes feladattáblán.
A nagyobbacska gyermekek esetében már érdemes magunkban tudatosítani, hogy nem feltétlenül szolgálja a javukat, ha mindenben kiszolgáljuk őket. Ekkor már elég érettek ahhoz, hogy megértsék, mit is jelent a kölcsönösség és a felelősségvállalás. Ennek kapcsán arról is beszélgethetünk velük, hogy a kényelmes és biztonságos otthon bizony kemény munka eredménye, és immár ők is elég nagyok ahhoz, hogy ebből a munkából részt vállaljanak. Bosszankodás és számonkérés helyett bátran alapozhatunk a belátásukra, és számba vehetjük a teendőket, közösen mérlegelve, hogy melyek azok, amiket már gyermekünk is el tud végezni. A feladatok elosztásában érdemes az egész családnak részt vennie, mert így kellő nyitottsággal akár a szülők közötti egyenlőtlenségek is orvosolhatók. Mindemellett viszont fontos szem előtt tartani, hogy a feladatok átbeszélése közben tartózkodjunk az indulatoktól vagy egymás minősítésétől, hiszen a cél egy új rendszer kidolgozása, amiben mindenki kicsit egyenlőbben lehet benne. Érdemes az elkészült listát időnként újra elővenni és a változásoknak, illetve a felmerülő igényeknek megfelelően alakítani.
Cikkünk legvégén találtok egy táblázatot, amiben ötleteket adunk nektek, hogy különböző életkorokban milyen házimunkát érdemes a gyerekekre bízni.
Váltsunk nézőpontot!
A közösen végzett házimunka arra is alkalmat teremhet, hogy mi magunk is megfigyelhessük és akár átértékeljük a hozzá fűződő viszonyunkat, új szemszögből tekintve az unalmasnak gondolt feladatokra. Gyermekként a házimunka még nem nyűg, hanem izgalmas játék és komoly kihívás, ami alkalmat teremt a kompetencia megélésére és sikerélményekre. A büszke mosoly, amivel egy apróság kidob egy zsebkendőt, vagy a feszült figyelem, amivel sajtot reszel, azt tükrözi, hogy ezek a feladatok számára valódi élményt jelentenek. Igyekezzünk mi is megengedni magunknak, hogy szükséges rossz helyett felfedezzük a mindennapi tevékenységekben rejlő lehetőséget az együtt- és jelenlétre.
Bár a gyermekek számára, ha rajtunk sem érzik a feszültséget, legtöbbször jó móka a házimunka, azért előfordulhatnak nehezebb napok. Természetesen, ahogy az étkezések vagy éppen az öltözködés során, itt is megjelenhet a dac, és ilyenkor az ösztönzéshez jól jön némi varázslat.
Játékosítsuk a feladatokat!
A Plukkido játékait többféleképpen is bevonhatjuk a házimunkába. Akár mesébe is foglalhatjuk az elvégzendő teendőket, így sietve manóföldi barátaink segítségére. A táblára felhelyezett korongok segítségével vizuálisan is megjeleníthetjük az elvégzett feladatokat. Erre kitalálhatunk egyezményes jeleket – a virág jelentheti a locsolást, a vödör a szemét kivivését vagy éppen a mosogatást. A mesébe szőtt feladatok ezúttal is hatásosak lehetnek: például a kismanók félnek a porcicáktól, ezért azokat el kell tüntetni, vagy a madárka nem ismer rá a szobára a nagy rendetlenségben, ezért meg kell neki mutatni, hogy milyen is volt „eredetileg”. Ha pedig a szemetesbe dobjuk a dolgokat, azzal megetetjük a kukában lakó szemétevő szörnyecskét, aki örömében virágokat varázsol a rétre (itt környezettudat szülők akár a komposztálás és az újrahasznosítás rejtelmeibe is beavathatják a gyermeket).
A Plukkido játékokat végtelenül kreatívan és sokrétűen tudjátok használni a házimunka témában. Azonban, ha úgy érzitek, hogy nehezetekre esik a történetek kitalálása, akkor kezdjétek használni az általunk megírt meséket, melyek sikerélménye után garantált, hogy magatok is tudjátok bővíteni a játékos küldetéseket az egyre inkább szorgoskodó gyermeksereg érdekében. Manólevél gyűjteményünkben található, rendrakásról szóló mesés küldetéseink mellé most készültünk nektek egy csokornyi új, házimunkához kapcsolódó manólevéllel (Benefitto, Land, Planet, táblafüggetlen küldetés), de hasznosak lehetnek a gyűjteményben található, kiegészíthető meséink is. Minden mesés küldetés végén találtok felnőtteknek szóló instrukciókat is, ami segítséget nyújt ahhoz, hogy a küldetéseket irányítani tudjátok.
Legyünk megengedőek – magunkkal szemben is
A Plukkidonál azt valljuk, hogy a gyermek viselkedésének legfontosabb meghatározója a felnőtt hangulata. Éppen ezért próbáljuk meg elengedni a – gyakran otthonról hozott, vagy éppen a média által kialakított – mércéket és elvárásokat. Próbáljuk meghatározni, mit jelent számunkra egy kényelmes és barátságos otthon, vagy éppen a tiszta, rendezett környezet. Törekedjünk ennek kialakítására, nem állítva sem magunk, sem pedig gyermekünk elé megvalósíthatatlan és emiatt frusztráló ideálokat.
Ha pedig éppen sehogy sem jön össze a közös szorgoskodás, és már a mosogatószivacs látványa is rosszullétet vált ki belőlünk, engedjük meg magunknak is és a gyermeknek is a szünetet. Higgyük el, a kissé kupis lakás, vagy éppen az egyszer-egyszer házhoz rendelt – ne adj isten mirelit! – pizza nem fog traumát okozni. Egy kipihent és vidám anyuka viszont megfizethetetlen kincs.
